| Szentendre (Hungary)Szentendre a Dunakanyar déli kapujában, a Duna jobb patján, szemben a Szentendrei-szigettel, a Visegrádi hegységtől délre, Budapest közelében (20 km) fekvő Pest megyei város. Köz- és vízi úton, Valamint HÉV-vel könnyen megközelíthető.(Lakóinak száma kb. 15 ezer.)
Szentendre területe az őskortól kezdve lakott terület volt. A Pilis hegység barlangjaiból 15-25 ezer évvel ezelőttről származó leleteket találtak. A réz-, bronz – és vaskorszak leleteit a Dunához közeli részeket tárták fel. Az illír néptörzsek után a földművelő kelták éltek ezen a részen. A rómaiak Ulcisia Castra néven erődöt, tábort építettek itt. Az ásatások során polgári házak, villák alapjai is előkerültek Szentendrén. A népvándorlás kori avar fejedelmi sírban találták meg a féltve őrzött arany és ezüst ötvösmunkák. A honfoglalás után már ezen a területen telephelyek alakultak ki.
Szentendre neve először egy 1146-ból származó latin oklevélben jelenik meg. Az első templom a XIII. században épült. A malmokkal rendelkező, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkozó települést a tatárjárás elpusztította. A középkori királyi székhelyek közelsége és az ezeket összekötő utak Szentendrén való áthaladása segítette fejlődését. Az 1389-es rigómezei csata, majd 1428 után nagyszámú szerb menekült érkezett és települt le Szentendrén. A török hódoltság alatt majdnem teljesen elnéptelenedett. A török innen való kiűzése után a magyarok és szerbek mellett dalmátok, szlovákok, németek és görögök is telepedtek le Szentendrén. Belgrád 1690-es ismételt török kézre kerülése után újabb hatalmas menekülő hullám érkezett Csernojevics Arzén pátriárka vezetésével Szentendrére, a távoli északi telephelyre. A hajóállomás mellett látható „Lázár cár emlékkeresztje” az itt állott fatemplom helyén. A XVIII. században erőteljes szerb vonásokkal őstermelő és kereskedő polgárság alakult ki a pravoszláv püspökség székhelyén. A földesúr Zichyek és a szentendreiek között dúló harcot festette le Jókai Mór a Rab Ráby regényében. Ennek ellenére a környéken kialakult a leghíresebb bortermelő vidék, a céhek, fejlődött a szárazföldi és vízi kereskedelem. Ekkor alakult ki Szentendre mai városképe, a délvidéki jellegzetességeket tükröző kőházaival. A XIX. században Szentendre gazdasági hanyatlása ellenére központja maradt a közép-magyarországi szerbeknek. A Rákóczi és az 1848-49-es szabadságharcokban a szentendrei királyhű polgárok passzívak maradtak. Az 1880-as filoxéra vész után alakult ki a híres, a fővárost ellátó, főleg egres gyümölcskultúrája.A szerb lakosság egy része visszatelepült Szerbiába, a többi asszimilálódott. 1945 után jelentős kisüzemi fejlődés következett be Szentendrén.
Szentendre város határában a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot a 1967. február 1-jén alapították a Sztaravoda patak forrásánál elterülő 55 hektár területen. A múzeum célját a tervezők úgy határozták meg , hogy az Magyarország népi építészetét, lakáskultúráját és életmódját mutassa be. Az 1972-ben önálló, országos múzeummá nyilvánított Szabadtéri Néprajzi Múzeumban napjainkra elkészült a Felső-Tiszavidék (1974), a Kisalföld (1987), a Nyugat-Dunántúl tájegység (1993), a Bakony-Balaton-felvidék tájegység (2000), a Dél-Dunántúl tájegység (2005), 2006 májusában nyílt meg a Tokaj-Hegyalját és Gyöngyös környékét bemutató Felföldi mezőváros és készül az Alföldi mezőváros. 2011 júniusában nyílik meg az Észak-Magyarországi (Ipoly, Bodrog-köz) falu. Tervezik a Közép-Tiszavidék és Erdély bemutatását is. A múzeum területén egy 1932-ben, a Ganz-Gépgyárban készült vonat szállítja az egyes tájegységek között az üdülések érdeklődőit.
A 2009-ben átadott új bejárati főépület a Monarchia korabeli vasútállomást idéziA szentendrei skanzenben minden eredeti: az épületeket lebontva az eredeti helyükön, "egy az egyben" építették fel újra a múzeumban. Figyelembe veszik a hagyományos településformákat és az egyes tájegységek magyarországi földrajzi helyzetére is ügyelve alakították és alakítják ki a skanzen területét. Az egykor ott élt férfiak, asszonyok és gyermekek mindennapi életéről, munkájáról, szerelmükről és elmúlásukról tanúskodnak az őket valaha körülvevő, ma a múzeumban valósághűen, korabeli helyükön kiállított edények, szerszámok, ágyneműk és bútorok. Az egyik házban a kisgyermekes család berendezései láthatók bölcsővel és hintalóval, a másikban a temetés kellékei sorakoznak a halott faragott sírkeresztjével és a "Szent Mihály lovával", amivel a koporsót szállították. A skanzenben meg lehet tapasztalni a falusi élet nehézségeit, szomorúságát, de a vidámságát is. A népi hagyományok felelevenítésébe a látogatókat is igyekeznek bevonni a múzeum dolgozói: kézműves foglalkozásokkal és népi játékokkal várják a gyerekeket, a felnőttek pedig megismerkedhetnek a hagyományos építkezési technikákkal, építőanyagokkal, a gyógynövényes házi patikákkal, a kiskertek művelésével, a szőlészet és borászat alapjaival. Az örökségműhelyekben meg lehet tanulni, hogy hogyan készül a házi túró, a sajt, a vaj, a gyúrt tészta és a szilvalekvár. Elsősorban a férfiakat érdekli a zsindelytető-készítés vagy a kemence építés.
A Szentendre és környékén üdülés-nyaralás céljából tartózkodók megcsodálhatják a skanzenben a kisalföldi táj hófehérre meszelt házait, a boltíves tornácon belépve mézeskalácsillat csaphatja meg az orrukat, melyet előtte vettek ki a kemencéből. Nóniusz lovak nyerítenek a nagykunsági tanya udvarán, a gyerekek felülhetnek a szamár húzta kordéra vagy etethetik a szélmalom körül a kiscsibéket és a rackajuhokat. Az Őrség zsúptetős házai között felfedezhetjük a kástut.
Szentendre 22 múzeuma közül a legkedveltebbek közé tartozik a Kovács Margit Múzeum. A felújított és új épületszárnnyal bővített múzeum ismét látogatható. 1973-ban nyílt meg a Kovács Margit (1912-1977) által kiválasztott XVIII. századi épületben a gyűjteményes kiállítás, mely az ország egyik legismertebb közgyűjteményévé vált. 1979-ban bővült új szárnnyal, míg EU-s pályázatból nyert pénznek köszönhetően 2008-ban kezdődött a felújítása. A művész natúr és festett kerámiái, kerámiakályhája, figurái és reliefjei - mintegy 250 műalkotás - a pincében és a felújított termekbe kerültek. Ezeket időrendi sorrendben helyezték el. Az új épület a Görög utcából nyílik, melyből lifttel lehet az emeletre feljutniuk a mozgássérülteknek. A földszinten találják az ide látogató üdülni, kirándulni vágyók a múzeumi boltot és a mosdókat. Az emeleten interaktív előadóterem található és egy teremben helyezték el a vakok, kerekesszékesek és gyengén látók számára kialakított "tapintható tárlatot". Március 15-én, augusztus 20-án és október 13-án díjtalanul látogatható a mindennap nyitva tartó Kovács Margit Múzeum.
Az itt üdülni vágyóknak élményt nyújt a Bormúzeum és a Szentendrei Képtár is. A Művészet Malom egy fűrészmalom felújításával jött létre 1998-ban. Elsősorban a gyermekek körében látogatott a Marcipán Múzeum.
(SKANZEN (szómagyarázat): Svédországból ered a skanzen, a világ első szabadtéri néprajzi múzeumát Stockholmban alapította Arthur Hazelius 1891-ben. Az volt a célja, hogy a svéd tájak és népek jellemző építményeit összegyűjtve, állandó kiállításként őrizzék és mutassák meg minél több embernek. A városrészt, ahol elhelyezkedett a múzeum Skansen-nek hívták. Innen származik a ma már szinte az egész világon elterjedt szabadtéri néprajzi múzeumok elnevezése.) |
| |