| Szolnok (Hungary)Szolnok megyei jogú város a Nagykunság és a Jászság találkozásánál, a Tisza és a Zagyva összefolyásánál fekszik. Szolnok megye székhelye. A szolnoki Tisza-híd a forgalmas 4-es főútvonal átkelője. Vasúton, légi- és vízi úton is jól megközelíthető. (Lakóinak száma 76.500.)
Szolnoknál a történelem előtti korról és a népvándorlásról számos lelet maradt fenn. A tiszai átkelőhely már az Árpádok korában fontos találkozási pontja volt a nyugatról keleti irányba tartó kereskedelemnek, vásároknak. Már I. István korában várispánsági központ. A középkorban nagyméretű palánkvár védte, amelyet 1550-ben Dobó István tervei szerint erősítettek meg. Az 1552. évi nagy török támadáskor Szolnok is a törökök kezére került. Itt alakították ki az Alföld egyik legfontosabb székhelyét, a szandzsákot. 1562-ben a magyarokkal Szolnoknál építették meg a törökök az első cölöpjármos fahidat a Tiszán. Jelentősége volt Szolnok erősségének a Rákóczi szabadságharcban is, majd 1785-ben II. József romboltatta le a várat. Szolnok életében fontos esemény történt 1847. szeptember 1-jén, amikor megindult a forgalom a Budapest-Szolnok vasútvonalon. 1848. szeptember 27-én a mai eklektikus stílusú Városházánál tartotta Kossuth Lajos nagy beszédét, mely után Szolnok lakosságának nagy része csatlakozott a szabadságharc honvédeihez. 1849. március 5-én a győzelmes tavaszi hadjárat nyitányaként itt győzte le Damjanich az osztrák csapatokat. Dinamikus fejlődésének köszönhetően 1876-ban lett Szolnok megyeszékhely. 1945 után az Alföld egyik legiparosodottabb városává vált a város. A járműjavító, papír- és cukorgyár mellett itt épült fel a Tiszai Vegyiművek. Itt alakult ki az alföldi olaj, illetve gázkutatási központ. Forgalmas a tiszai hajóállomása.
Műemlékei közül kiemelkedő a barokk ferences templom (1723-54), a hozzá csatlakozó zárda (1723-1751) és a barokk Xavéri Szent Ferenc-kápolna (1749). A Damjanich János Múzeum klasszicista stílusú, udvari árkádos épületét 1860-ban építették. Gazdag anyagú kiállításon tárul elénk Szolnok és környéke történelme az őskortól. A népviselet és népművészet tárgyi emlékein túl a szolnoki művésztelep tagjainak több évtizeden át gyűjtött festményei, szobrai is láthatók. A Zagyva és a Tisza közé nyúló földnyelven működik 1902-től a Művésztelep. A Zagyva-híd előtt láthatjuk a győztes szolnoki csta emlékoszlopát. A Tisza-parton hossza hosszan elnyúló parkban építették fel a Damjanich Sportuszodát és a Tisza Szállót a Gyógyfürdővel. Az 56-61 celsius fokú gyógyvizet mélyfúrású kutakból nyerik, mely több mozgásszervi betegség gyógyításában eredményes. Verseghy Ferenc (Szolnok, 1755-1822) nagynevű költő szobra is a szálló előtt áll. A szolnoki Szigligeti Színház állandó társulata az egyik legszínvonalasabb vidéki együttes. A Tisza bal partján épült Tiszaliget is híressé vált termálfürdőiről és ifjúsági, sport létesítményeiről.
|
| |