Szuzdal múzeumváros Moszkvától és Valgyimirtól nem messze fekszik észak-keletre, a Kamenka-folyó kanyarulatánál.
Szuzdal az ősi orosz városok, "Oroszország aranygyűrűjében" (Moszkva, Zagorszk, Pereszlavl-Zalesszkij, Rosztov-Velikij, Jaroszlavl, Vlagyimir, Szuzdal és Iavanovo) helyezkedik el és a világ egyik legszebb városának tartják. Szuzdal és Vlagyimir fehér műemlékei az UNESCO Világörökség listáján 1992 óta szerepelnek és az oroszországi műemlékek egy csoportját jelölik. A műemléki csoport Szuzdal és a két millió lakosú Vlagyimir városok és környékük nyolc középkori épületegyütteséből áll.
Szuzdal ma egy kedves kisváros, csupa régi faházacskával, több tucat templommal és monostorral. Középen a Kamenka-folyócska szeli ketté. Az ősi, 13. századi Rozsgyesztvenszkij (Jézus születése)-székesegyházból az alsó rész maradt fenn. A homlokzatainak ezt a részét finoman megmunkált faragások borítják. Növényi ornamentika, emberi arcok maszkjai és állatfigurák díszítik a keleties falfelületeket.
A szuzdali Kreml a mai város déli részén fekszik, de felépítésekor a fejedelmi város központja volt. Története dicsőséges ezeréves múltra tekinthet vissza. Az ősi orosz műemlékek sokasága és régi képe miatt nincsen párja, ezért jogos, hogy múzeumvárosnak is nevezik. Kilenc négyzetkilométeres területén több mint kétszáz 12-19. századi, kultikus és világi építészeti műemlék várja a látogatót. A kor építészetének és a páratlanul szép festői környezetének a harmóniája megőrizte az ősi Oroszország atmoszféráját és a régi orosz városok utánozhatatlan jellegét.
A közeli Vlagyimir megyeszékhely egyik különlegessége, hogy a modernizációt és a vallásosság ősi épületeit egyaránt felvonultató csodás épületegyüttesek naponta több százezer látogatót vonzanak az egész világból, akiknek a városközpontban külön parkolókat is kialakítottak.
A vlagyimiri Mária elszenderedése-székesegyház (Uszpenszkij-székesegyház) az egykor hatalmas Vlagyimir-szuzdali Nagyfejedelemség központi temploma volt a 13-14. században. Művészi megformálása és építészeti megoldásai révén mintául szolgált a későbbi korok építészetének.
Vlagyimirtól 14 kilométerre fekszik a fejedelem vidéki rezidenciája Bogoljubovo kistelepülésen. Andrej Bogoljubszkij fejedelem építette 1158-tól 1165-ig. Itt torkollik a kis Nyerl folyó a Kljazmába, ahol a legenda szerint a Vlagyimirba utazó fejedelemnek megjelent Szűz Mária. A fejedelmet 1174-ben ebben a palotában gyilkolták meg ellenségei, majd a palotát is feldúlták. Megmaradt védelmi rendszerét az 1230-as években a mongol invázió során porig rombolták. Az egykori palota helyén később női kolostor létesült, mely ma is használja a helyi múzeummal együtt az épületeket. |