| Tata (Magyarország, Hungary)Tata város a Gerecse hegységtől nyugatra, az Által-ér felduzzasztásából nyert tavak és források városa. Könnyen megközelíthető az M1-es autópályán és a Budapest-Bécs közötti vasútvonalon. Tatabányától 8 km-re van. (Lakóinak száma 24 ezer.)
Tata kialakulásában kedvező körülmények játszottak közre, mivel a közeli hegyvidék bőven adott vadat, a tavak, források halat és ivóvizet, így már az őskorban is lakott hely volt Tata és környéke. Itt tárták fel hazánk legnagyobb őskori lakóterületének az egyikét. Az 50 ezer évvel ezelőtt itt élt ember számos kőeszköze, kovaszilánkja és egyéb emléke került elő az ásatások során. A múzeumban a bronz- és vaskori népek élete mellett láthatunk kelta emlékeket, római kori faragványokat, freskótöredékeket, keleti-gót, hun, avar és honfoglalás kori leleteket. Tata már mezőváros volt egy 1305-ben íródott oklevél szerint, majd az 1388-ból származó oklevél civitásnak, címeres városnak jelöli meg. A tatai várkastélyt Zsigmond király építette a XIV-XV. század fordulóján. Itt gyakran fordultak meg külföldi követek és fejedelmek. A vadászkastélynak is használatos kastélyt Mátyás király idején is gazdagították. A török időben Tata a török és a Habsburg-hatalom határán helyezkedett el, így a a harcok során gyakran cserélt gazdát, épületei nagy kárt szenvedtek, környéke elnéptelenedett.
1727-ben az Esterházy család birtokába került a tatai uradalom és környéke. A következő századokban a nagy hatalmú arisztokrata Esterházy család hitbizománya nyomta rá a bélyegét Tatára és környékére. A főúri központ hangulatát főként Fellner Jakab, a XVIII. század második felének nagy barokk építésze alakította ki. Épületeit, parkjait a zárkózott, exkluzív világ kedvtelése számára létesítették. Az Esterházy-kastély nagy, négyszögletes, saroktornyos, emeletes barokk épületét 1764-69-ben emeltette Fellner Jakab. Ez egyike a legjelentősebb magyar kastélyoknak. A kastélyt egészíti ki a „Török fürdő” és a díszes lóistálló. A Néppark-ot 1783-tól telepítették az „angolkertek” stílusában. A természetvédelem alatt álló parkban a legkülönfélébb hazai és egzotikus fák, növények gyönyörködtetik a látogatókat. Itt épült fel az ország legjobb sportolóinak edzőtábora a Cseke-tótól délre. Sportolóink itt készülnek fel a nagy nemzetközi versenyekre és az olimpiákra is.
Tata legfőbb műemléki látnivalója a Nagy-tó melletti Öregvár. Eredetileg négy saroktornyos, XV. századi gótikus vár volt, amelynek ma csak a keleti szárnya és az északkeleti tornya látható eredetiben. 1896-97-ben romantikus stílusban építették át. A főépület középkori eredetű, a XVI. században korszerűsített bástyás várfal veszi körül. Vizesárkán a Fellner Jakab által 1755-ben épített híd vezet át. Az Öregvár gótikus csúcsívei visszatükröződnek a Nagy-tó vizében.
1945 után az üzemek létesítése mellett jelentős idegenforgalmi központtá vált Tata. A várostól északra helyezkedik el az ország egyik legismertebb gyógyvizű fürdőtelepe, a Fényes fürdőtelep.
|
| |