Tatabánya (Magyarország, Hungary)Tatabánya megyei jogú város (1991) a Galla-patak völgyében, a Vértes és Gerecse hegyek között, az M1-es autópálya és a Budapest-Bécs vasútvonal mellett fekszik. Komárom-Esztergom megye székhelye. (Lakóinak száma 75 ezer.)
A város az Alsó- és Felső-Galla, Tatabánya és Bánhida települések egyesüléséből jött létre 1947-ben. A Kő-hegy oldalában nyíló Szelim-barlangban már a jégkorszak második felében, mintegy 40 ezer évvel ezelőtt itt élt ősember nyomait találták meg a régészek. A források szerint 907. július 6-án Bánhida környékén fontos győzelmet arattak a magyar seregek a betörő bajorok ellen. A monda szerint Árpád vezér ebben a térségben győzte le Szvatopluk morva vezér hadait. Bánhidán honfoglalás kori települést is találtak. 1896-ban az ezredéves ünnepségek alkalmával avatták fel 303 m magasan a honfoglalás kori bánhidai győzelem emlékére a Turul-szobrot. A 14 m szárnyátmérőjű szobor Közép-Európa legnagyobb madárszobra, mely a város szimbólumává vált. A szobortól tanösvényen jutunk el a Szelim-barlanghoz, melyet érdemes megtekinteni. Az egyik legenda szerint itt rejtette el Szelim szultán kincseit, s azokat mérges leheletű sárkány őrzi. A Szelim lyuk mélyén ktatáskor mérges szén-dioxidra akadtak és feltehetőleg őseink ezt hittéka sárkány leheletének.
A XVIII. század végén kezdetleges módszerekkel kezdődött el a környéken a bányászkodás. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején naponta 8 tonna szenet termeltek. 1895-ben korszerű módszerekkel kezdték meg a barnaszén vagyon feltárását és kiaknázását. A XX. század fordulóján már kétezer bányász dolgozott a környékbeli bányákban és napi termelésük másfélezer tonna volt. A két világháború között a hiányosan karbantartott bányák és a romló munkafeltételek miatt sztrájkokkal tiltakoztak a tatabányai bányászok. 1945 után a nagyfokú gépesítés eredményeként jelentősen megnőtt a termelés a tatabányai aknáknál. 1937-ben kezdte meg működését a Tatabányai Alumíniumkohó. Az ország egyik legnagyobb cementgyára a Tatabányai Cement- és Mészmű.
A Tatabányai Múzeum helytörténeti Kiállítását 1967-ben, a várossá nyilvánítás félévszázados évfordulóján nyitották meg. Állandó kiállításon tekinthető meg az amazóniai indiánok életét és művészetét bemutató kiállítás. A múzeum Szabadtéri Bányászati Múzeumában és az Ipari Skanzenben a bányászok életét bemutató kiállítások (bányavilágítás, bányamentés, műhelyek, szabadtéri géppark, földalatti bányatérség), ásvány-, numizmatikai-, sporttörténeti kiállítások láthatóak. A volt fürdőépületben helyezték el Lois Viktor szobrászművész alkotásait is. Színházuk 1994-ben vette fel Jászai Mari nevét. Érdekes a puputeve szobor, a szabadságot szimbolizáló acélból kovácsolt láng és az olvasó lányok szobor.
Tatabánya és környéke ma a Közép-Dunántúl egyik leggyorsabban fejlődő térsége. Vonzó a csónakázótó és a fürdő komplexum. A Gyémánt Fürdő üde színfoltja a hazai fürdők tucatjainak, mely a nagyszülőktől az unokákig tartogat programokat. Bébitotyogó a legkisebbeknek, mászófal, mászóvár és játszótér a nagyobbaknak, akikre szakképzett animátorok vigyáznak. A felüdülésre vágyók rendelkezésére állnak az élménymedencék, a jacizzi, a vízesés és a masszázsok. A környező érintetlen völgyek, a parkosított környezet, a keleties hangulatú pihenők, a szaunák és a friss forrásvízben való fürdőzés önmagukban is stresszoldóak és gyógyhatásúak. A fürdő szomszédságában találjuk a megpróbáltatásokat tartogató kalandpark.
|