Ulm - együtt Neu-Ulmmal - 170 ezer lakosú. A város Baden-Württemberg és Bajorország határán fekszik, 650 méteres tengerszint feletti magasságban. Érdekessége, hogy Ulm még Baden-Württemberghez, míg a Duna másik oldalán fekvő Neu-Ulm már Bajorországhoz tartozik. Úgy tartják Ulm Németország legkisebb nagyvárosa, egyetemi, kulturális, kereskedelmi és ipari központ.
Ulmban és környékén az ásatások során több kőkorszakra utaló emléket találtak. Az ősi alemann település a Karolingok, a Salierek és a Stauferek idején, 854-től 1165-ig nagy ütemben fejlődött. A "Karolingok palotájának" is nevezték. 1165-ben Barbarossa Frigyes emelte városi rangra Ulmot. A 14-15. században élte virágkorát a dunai hajózás központjaként, mivel innen a hajók Bécsig haladhattak. Az Ulmban élők rendkívüli gazdagságra tettek szert főként a textiliparnak köszönhetően. Ebben az időben Ulm népessége a többszörösére nőtt, ahol 1347-től a patríciusok és a céhek irányították a várost.
A híres ulmi székesegyházat Ulm gazdagsága szimbólumának szánták, alapkövét 1377-ben rakták le. A dóm építéséhez neves építészek érkeztek, akik megteremtették a késő gótika sváb irányzatát. A Münster, Németország egyik legnagyobb és legszebb gótikus temploma, amelynek 161,5 méteres tornya világviszonylatban is kiemelkedő, a tetejét 768 lépcső megmászásával lehet elérni. A 20 ezer hívő befogadására alkalmas dómot eredetileg háromhajósra tervezték, amit 1494-ben öthajósra bővítettek. A székesegyházat több mint fél évezreden keresztül építették, az utolsó simításokat 1890-ben tették az épületen. A dóm legértékesebb részei a főoltár, a szószék, a szentségház, az orgona, néhány falfestmény és a szentély üvegablakai.
1397 július utolsó hétfőjén eskülevélben rögzítették a város alkotmányát, így ez az egyik legrégebbi városalkotmány. Az "Eskü hétfőjén" ma is hatalmas népünnepélyeket tartanak Ulmban.
Ulm a reformáció mellett kötelezte el magát 1530-ban, ezért több egyházi templomot, kápolnát és műemléket lebontottak. A 17-18. századi háborúkban sokat szenvedett a város, annyira eladósodott, hogy 1803-ban elvesztette szabad birodalmi város státuszát. A Württemberg-hercegséghez kerülve a súlyosan sérült városfalat 1810-ben bontották le, mely helyén ötven évvel később új városkapukat emeltek. A II. világháborúban Ulm kétharmada a bombázások során megsemmisült, de hála a meterembereknek és a város vezetőinek, hogy a történelmi épületeket sikerült az eredeti formájukban helyreállítaniuk.
Ulm ódon utcáin, takaros, favázas házai között barangolva magunkba szívhatjuk a kor érdekes emlékeket felidéző levegőjét.
|