| Vác (Magyarország, Hungary)Vác város a Gerecse hegytől délre, a Naszály hegy alatt, a Duna mellett fekszik. (Lakóinak száma 35 ezer.)
Vácot a fontos dunai átkelőhely már a régi időkben is lakott hellyé tette. A bronzkorban megerősített telephelyek terültek el itt. A rómaiak Pannónia tartománya és a Duna bal partján élő népek között élénk kereskedelem alakult ki. Váccal szemközt, a Szentendrei-szigeten a Pokol csárda közelében római castrumot, a „Bolhavárat” találták meg a kutatók. A honfoglaláskor szerbek lakták a vidéket. I. (Szent) István király katolikus püspökséget alapított Vácon is. I. Géza király 1065-ben egyik alapítólevelében már városként említi Vácot, és a Mogyoródi csata emlékére székesegyházat és palotát építtetett. 1077-ben Vácon temették el I. Gézát. A tatárjárás elsöpörte Vác városát. Ezt követően IV. Béla király német telepeseket hívott a környékre és fallal vették körül a várost. Ma már csak a Hegyes-torony látható az az akkori védműből. Mátyás idején a humanista műveltségű, Itáliát is megjárt Báthori Miklós volt Vác püspöke, aki sok épületet emeltetett. A törökök 1544-től 1686-ig tartották megszállás alatt a települést. A források vizét összegyűjtő 7 kilométer hosszú vízvezeték ekkor épült.
Vác mai képét a barokk korban formálták ki. Migazzi bíboros, váci püspök folytatott nagyarányú építkezéseket. 1763 és 1777 között emeltette a nagyméretű székesegyházat, melynek főpárkányát 12 korinthoszi oszlop tartja és hat nagyméretű kőszobor díszíti. A szentély nagyméretű freskóját és a kupola falfestményeit Maulbertsch készítette. A püspöki palota szintén késő barokk stílusú. Mária Terézia egyik látogatása tiszteletére 1764-ben állíttatta a püspök a copfba hajló, barokk stílusú kőkaput, a diadalkaput. Az országban egyedülálló építményt a felújítás után díszvilágítással látták el. Az Állami Büntetőintézet 1777-ben eredetileg „nemesi akadémiának” készült, 1855-től működik benne fegyház. Pest és Vác között épült meg 1846-ban az első magyar vasútvonal, mely jelentékeny szerepet játszott Vác gyarapodásában is. 1849. április 10-én Vácnál erőszakolta ki a honvédsereg az utat a körülzárt Komárom felmentésére, majd 1849. július 16-án itt ütközött meg Görgey Paskievics seregével. Egykor híres volt Vác nyomdászata. Budapest közelsége a kapitalista fejlődést gátolta Vácon, így csak 1945 után települt ide több üzem.
Jelenleg Vác jelentős idegenforgalommal bír. A vízi és szárazföldi kedvező megközelítése lehetővé teszi a közeli turista centrumok megközelítését. Látnivalói közé tartozik a Tragor Ignác Múzeum, a Görög Templom kiállításai, a Hicz Gyula Gyűjtemény és a Gombás-patak kőhídja (1757) a szobrokkal. 1994/95-ben tárták fel a világörökséghez tartozó Memento Mori Kriptamúzeumot. Kedvelt látogatási hely a 510 méter hosszú, váci cölöp ártéri tanösvény.
|
| |