| VeszprémVeszprém Megyei Jogú Város, megyeszékhely (65.000 lakosú) a Bakonytól délre fekvő és a Séd-folyó által szabdalt kopár dolomit fennsíkon, a 8-as számú főútvonalon és a Balaton közelségében fekszik.
A város helyén a korai bronzkorban is volt már település, ahol a Várhegyre földvárat építettek. 870 körül Ortahuban (azonos Veszprémmel) a salzburgi érsek Szent Mihály tiszteletére templomot szentelt. Veszprém környékét a fejedelmi törzs már a X. században birtokába vette. A legvalószínűbb, hogy Veszprém nevét Beszprimtől, Boleszló lengyel fejedelem és Géza fejedelem Judit leányának fiától kapta, aki az 1000 körüli évben menekült ide.
A lázadó somogyi Koppányt István (Vajk) fejedelem a Veszprém melletti Sólynál legyőzte, Koppányt felnégyeltette és birtokait elvette. I. (Szent) István és felesége Gizella királyné Veszprémben alapították meg az ország első püspökségét. A Várban lévő Szent Mihály székesegyház felszereléséről Gizella királyné gondoskodott. Veszprém a királynék székvárosa, a veszprémi püspök pedig a királyné kancellárja és koronázója lett. Veszprém várispánság székhelye is volt. 1018 körül alapították a veszprémvölgyi görög apácakolostort, ahol hímezték a későbbi koronázási palástot.
1276 augusztusában Csák Péter, az ország nádora megszállta Veszprém várát. A székesegyházat, az Árpád-kori híres káptalani főiskolát és annak könyvtárát is kirabolta és felgyújtotta. A főiskolát IV. László király helyreállíttatta, de nem nyerte vissza régi fényét. A főiskola a török megszállásig működött. 1313-ban a veszprémi püspöknek adományozta Károly Róbert király a Veszprém megyei ispánságot, ezzel a vár mindenkori ura a püspök lett.
A mohácsi csatavesztést követően Ali budai pasa 1552-ben vette ostrom alá Veszprém várát, melyet 10 napi ostrom után foglalt el. A veszprémi várban 1557-ben óriási tűzvész pusztított. Salm Eckhard gróf, győri kapitány vette vissza 1566-ban, amikor leégett a székesegyház is, így több mint egy évszázadig csak az altemplomot használták. A bécsi Haditanács a vár kijavítását rendelte el. 1576-ban mérte fel a várat Giullio Turco. 1593-ban Szinán pasa ismét elfoglalta, majd 1598-ban a török a várat elhagyta.
Bocskai hajdúi 1605-ben foglalták el Veszprém várát, majd 1620-ban Bethlen Gábor vezéreinek hódolt meg a vár őrsége, kiktől azonban a nikolsburgi béke a császárnak juttatta vissza. I. Lipót császár 1702-ben a magyar várak lerombolását rendelte el, így a veszprémit is. Ezt II. Rákóczi Ferenc szabadságharca megakadályozta. 1704-ben Heister császári tábornok a várat a várossal együtt felgyújtotta. 1716-ban királyi rendelet szüntette meg a végvári joggyakorlatot. A reformátusoknak ki kellett költözniük a várból. Egy év múlva kapta vissza a katolikus püspökség a katonaságtól a középkori palota maradványait. Ekkor indult el a barokk kori városfejlődés. A XVIII. században épültek fel a ma is látható paloták, templomok és házak a lerombolt vár területén. A XIX. században a városban új utcák nyíl-tak, beindult a gyáripar és pol-gári egyesületek alakultak. 1872-ben készült el a Székesfehérvár-celldömölki vasútvonal és a jutasi pályaudvar. 1875-től Veszprém rendezett tanácsú város, megközelítően 12 ezer lakossal. 1887-ben avatták fel a Megyeházát, 1896-ban építették ki a városi vízvezetéket, 1897-ben megépült a Felsőkereskedelmi és Polgári Iskola, 1908-ban készült el a mai Petőfi Színház és 1925-ben adták át rendeltetésének a Laczkó Dezső Múzeumot. Szent István halálának 900 éves évfordulóján -1938-ban – érte el a várost a 8-as főközlekedési út, melynek átvezetésére építették meg a Szent István-völgyhidat. Ekkor fejezték be a vár déli kapuját, a Hősök kapuját és állították fel a vár északi végén Szent István és Gizella királyné kőszobrát, valamint Szent Imre herceg bronzszobrát. A II. világháború jelentős károkat okozott Veszprémben.
1948-ban kezdte meg működését a Veszprémi Vegyipari Egyetem, mely az 1990-es években „univerzitás” státust kapott. Ma Pannon Egyetem néven több ezer hallgatóval rendelkezik Veszprémben és Keszthelyen.
Az 1970-es évektől dinamikus városépítés kezdődött, melynek eredményeként több mint 60 ezerre nőtt a lakók száma. 2008-ban a megyeszék-helynek két felsőoktatási intézménye mellett tíz középiskolája van, melyben több mint 10.000 diák tanul. A városban há-rom színház mű-ködik, zenei kultú-rája sokrétű. A Laczkó Dezső Múzeum és a Gizella Királyné Egyháztörténeti Múzeumok, a Vass László Gyűjtemény és a Dubniczai-palota modern képgyűjteményei, valamint a Csikász Galéria messze földről vonzzák a látogatókat. Sportoló-ik is sikeresek: Kiss Ba-lázs kalapácsvető olimpiai bajnok lett és a kézilabda-csapatukat a világ elit gár-dái közé so-rolják. 2008-ban avatták fel az 5.000 nézőt befogadó Veszprémi Arénát. Az ezer éves Veszp-rém lakói várják a vendégeket rendezvényeikre, így az Utcazene Fesztiválra, a Veszprémi Vigasságokra és a művészeti fesztiválokra (Gizella Napok, Veszprémi Ünnepi Játékok). A veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkot immár ötven éve szívesen látogatják a messze föld-ről érkezők is. Veszprém az MTV közönségétől 2005-ben elnyerte az Év települése címet.
|
| |