| Veszprémi Állatkert1958. augusztus másodika Veszprém újkori történetének egyik legfényesebb napja: a Veszprémi Állatkertet ezen a napon nyitották meg az ország második vidéki állatkertjeként. A Veszprémi Állatkertet az Afrika- és India kutató zoológusról, vadászati íróról, Kittenberger Kálmánról nevezték el. A ZOO székelykaput formázó főbejárata előtt láthatjuk Kittenberger Kálmán mellszobrát, melyet R. Kiss Lenke helyi szobrászművész formázott meg 1978-ban.
A veszprémi Viadukt (Szent István Völgyhíd) alól nyíló és addig elhanyagolt, nevében a török időktől rossz emlékű Fejes-vögyben és a mellette lévő Gulya-dombon talált otthonra az azóta híressé vált Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark. Kasza László alapító igazgató vezetésével a veszprémiek példátlan összefogással, fél éves megfeszített munkával tették fogadóképessé a Fejes-völgyet, majd Vidámparkká alakították ki a mellette lévő Betekints-völgyet. Az egész évben látogatókat fogadó Veszprémi Állatkert a gyerekeknek és a felnőtteknek is kínál érdekes látnivalót. Különösen a városban élő gyerekeknek jelentenek életre szóló élményt az állatkert munkatársainak zoo-pedagógiai programjai.
A feketefenyővel borított völgyben főleg mérsékelt égövi és eurázsiai állatfajokkal találkozhatunk. A Fejes-völgy két oldalán lévő kifutóikban nagyragadozók élnek, így az egyikben a nemzetközi fajmentési program keretében szaporított ibériai farkasok, vagy az óriási kamcsatkai medvék az alaszkai farkasokkal.
A veszprémi állatkerti séta során ritka majmokat is láthatnak az érdeklődők. Közülük talán még mindig a legismertebb a Guineában 1963-ban született Böbe csimpánz. Tanulékonysága és leleményessége tette híressé, ügyesen használt egyszerűbb és bonyolultabb eszközöket, televíziót nézett és festeni is tudott. A vele végzett tudományos kísérletek Európaszerte ismertté tették a Veszprémi Állatkert nevét. Böbe 1970 novemberében pusztult el.
A Fejes-völgyben láthatjuk a rózsaszínű vízimadarakon túl madagaszkári ritkaságokat, a sasféléket, a kisragadozókat és a dzseláda páviánokat az etiópiai eredeti élőhelyükhöz hasonló sziklás területen. A Veszprémi Állatkert nagy madárházában szabadon röpködnek a színes tollazatú madarak. A nagymacskáknál a Srí Lankai párducok és az oroszlánok vonzanak sok érdeklődőt. Láthatjuk a ragadozó madarak között az uhu baglyot és a hóbaglyot. A Gulya-dombi részén alakították ki a ZOO afrikai szavanna kifutóját, ahol zebrák, gnúk, antilopok, szélesszájú orrszarvú, egy és kétpúpú tevék és lámák találhatók. Lehetőség van a pónilovaglásra, kocsikázásra és télen a lovasszánon való utazásra. Az állatkertben nem a medvék, hanem a prérikutyák jelzik a tavaszt.
Évente 250-300 ezer bel- és külföldi vendég látogatja meg a Veszprémi Állatkertet, mely jelentős fejlesztések előtt áll a közeljövőben.
|
| |