| ZalaegerszegZalaegerszeg Zala megye székhelye, 60 ezer lakosú város, mely az Őrség, a Göcsej, a Kemeneshát és a Balaton között terül el. A Zala folyó és a Válicka patak által határolt területen (szegen) megtelepedett az éger (eger) fa, innen eredeztetik a 13. század közepétől a nevét. Az ásatások leletei azt bizonyítják, hogy évezredek óta lakott hely volt. 1247-ben Mária Magdolnáról elnevezett kápolnát találunk ott, aki 1992-től Zalaegerszeg város címerében is szerepel.
A veszprémi püspök tulajdona a 15. századtól, 1777-től pedig a szombathelyi püspöké. Szerepe a török időkben nőtt meg, amikor püspöki kastélyát várrá erősítették meg. Amikor 1600-ban a török csapatok elfoglalták Kanizsát, akkor Zalaegerszegről irányította a dunántúli hadakat a főkapitány helyettese. 1732-ben megyeházát építettek, így vált lehetővé a megyegyűlések rendszeres tartása is. A 18. század közepétől jelentős épületekkel bővült az addigi mezőváros. Így az először a hadsereg céljait szolgáló kvártélyház, a Mária Magdolna-plébániatemplom, a katolikus plébánia és a Kálvária- kápolna épült fel. A reformkorban Zalaegerszegen kezdte politikai pályáját Deák Ferenc és Csány László.
Zalaegerszeg 1885-ben kapta meg a rendezett tanácsú város címet. Ezt követően épült a szálloda, a gimnázium és a múzeum. Jelentős hadibázist jelentett a honvédlaktanya a lovardával. 1920-ban mindössze 13 ezer lakosa volt a városnak. A II. világháború súlyos emberveszteséggel járt, különösen a lakosság egytizedét kitevő zsidók elhurcolása miatt. Az 1950-es években jelentős ipari üzemek kezdték meg a működésüket Zalaegerszegen, így a Ruhagyár, a Kőolajfeldolgozó, a Tejipari Vállalat, valamint bútoripari és kerámia gyárak. Sok embernek biztosítottak munkát a környéken működő olajkitermelő kutak. Az 1960-as évektől látták el a várost közművekkel, majd a következő évtizedekben több iskolát és művelődési intézményt építettek. A Hevesi Sándor Színház 1983-ban kezdte meg működését. A tudományos élet fő mozgatóivá váltak a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kara, majd a rendszerváltozás után a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kara és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara. Jelentős változást jelentett, hogy közigazgatásilag ismét Zala megyéhez csatolták a Balaton egyik legfontosabb körzetét, Keszthelyt és környékét.
Zalaegerszeg vendégforgalmában meghatározó szerepű a Göcseji Múzeum, a Magyar Olajipari Múzeum, a Göcseji Falumúzeum (1968) szabadtéri néprajzi múzeuma és a Finnugor Néprajzi Park. 2007 februárjától működik a Gébárti Szabadidő Központban az ország legnagyobb termálfürdője, az Aquacity.
|
| |